Spekner Enikő
történész-levéltáros-muzeológus
Budapesten, 1973-ban érettségizett, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1978-ban latin nyelv és irodalom−történelem szakos diplomát szerzett.
Az egyetem elvégzése után a Magyar Országos Levéltárban mikrofilmtári dokumentumok feldolgozásával foglalkozott, majd a Diplomatikai Levéltár oklevél-regesztázási munkálataiban vett részt. Közben az ELTE Bölcsészettudományi Karának levéltár kiegészítő szakán 1982-ben levéltárosi diplomát szerzett. Több levéltári segédlet elkészítésében is közreműködött, valamint helytörténeti kiadványokban jelentek meg oklevélközlései és fordításai, illetve a Zsigmondkori Oklevéltár III. (1411‒1412) kötete regesztáinak elkészítésében is szerepet vállalt.
A Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztályának 1988-ban lett munkatársa, ahonnan 2018 nyarán történész-főmuzeológusként vonult nyugállományba. Múzeumi tevékenysége során a Középkori Osztály két gyűjteménye, a Budapest vonatkozású középkori okleveleket tartalmazó Diplomatikai Fényképgyűjtemény és a professzor Kumorovitz Lajos Bernát akadémikus által létrehozott Pecsétmásolati Gyűjtemény tartozott vezetése alá. Részt vett a Budapest Okleveles Emlékeinek Árpád-kori adatbázisának kiépítésében és a budai mészárosok középkori céhkönyvének sajtó alá rendezésében. Több hazai és külföldi történeti és várostörténeti kiállítás kurátora volt, illetve közreműködött a múzeum számos kiállításának rendezésében, katalógusainak elkészítésében, szerkesztésében (közülük a legfontosabbak a 2005-ben rendezett, a Habsburg Mária, Mohács özvegye. A királyné udvara 1521−1531 című, 2008-ban a Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a királyi udvarban 1458−1490 című, és 2013-ban a Mattia Corvino e Firenze. Firenze, Museo di San Marco, Biblioteca di Michelozzo című kiállítások).
Fő kutatási területe a középkori várostörténet, ezen belül is a főváros, Budapest középkori története. Várostörténeti kutatásai, forráskiadási, valamint múzeumi gyűjteményvezetői tevékenysége révén foglalkozott levéltári anyag feltárásával és feldolgozásával, a történeti forrástudományok (heraldika, diplomatika és szfragisztika), művelésével, valamint múzeumi gyűjtemények gyarapításával, nyilvántartásával, állagvédelmével, megőrzésével, tudományos feldolgozásával és közreadásával.
A „Buda királyi székhellyé alakulása a 13‒14. században” című doktori disszertációját 2010-ben védte meg. Ennek átdolgozott változata könyv formájában 2015-ben jelent meg a Monumenta Budapestinensia sorozatban „Hogyan lett Buda a középkori Magyarország fővárosa” címmel. Tagja a Magyar Levéltárosok Egyesületének, valamint a Régészeti és Művészettörténeti Társulatnak.
Publikációi: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10058758