Rólunk

Rólunk

2017-ben jelentős tudományos vita bontakozott ki a magyarországi tatárjárás kérdéséről a Scientific Reports című online periodikában, amely az egyik legjelentősebb tudományos fóruma a Science kiadásában. A jelen kutatócsoport egyes tagjai központi szerepet játszottak ebben a vitában, ami azt is mutatja, hogy a tatárjárás kérdése ismét a tudományos kutatások előterébe került. A Muhi csata nem csupán a magyar történelem egyik fontos fordulópontja, hanem eurázsiai léptékben is jelentős esemény. Fontos, hogy minél pontosabban rekonstruáljuk az eseményt, valamint a tatárjárás közép- és hosszú távú következményeit. A közelmúltban előkerült régészeti leletek és új történeti magyarázatok lehetőséget nyújtanak arra, hogy egy alapvetően új, komplex és több tudományterületre építve valósítsunk meg új kutatási programot. A középkori írott források és az új régészeti leletek segítségével ennek az eseménysornak egy alapvetően új rekonstrukcióját lehet kidolgozni, a tágabb történeti összefüggéseket is figyelembe véve. Alapvetően új eredményeket csak akkor várhatunk ezen a területen, ha nagyszámú különböző kutatási módszert és megközelítési módot alkalmazunk. Ezek közé tartoznak a történeti kutatások különböző csoportjai (politika-, gazdaság- és társadalom-, had-, egyház-, környezettörténet), keletkutatás, régészet (csatatér régészet, településrégészet, tájrégészet, archaeozoológia, stb.). A kutatási program munkacsoportokban végzi munkáját, amelyek ezen tudományterületek összefogására épülnek, az egyes terület új eredményeinek összehasonlításával. A program egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a legújabb hazai kutatási eredményeket integrálja a nemzetközi történeti kutatásba.

A kutatási program alapkérdése az, hogy miképpen lehet újraértelmezni a tatárjárást mint történelmi korszakot és eseménysort az új történeti kutatások eredményeképpen. A legújabb interdiszciplináris vizsgálatok alapvetően megváltoztatták a tatárjárás értelmezését számos vonatkozásban. A legfontosabb történeti kérdések (Muhi csata, a tatárjárás pusztítása, következmények, stb.) új megvilágításba kerültek több tudományterület (történelem, régészet, keletkutatás, stb.) eredményei alapján, de mindeddig nem született olyan új összefoglaló munka, amely mindezeket figyelembe vette. Emiatt a program legfontosabb kutatási problémája az, hogy a tatárjárás eseményeinek, és következményeinek alapvetően új történeti értelmezését nyújtsa széles nemzetközi kitekintésben. Ennek legfontosabb részkérdései:
– A tatárjárás eseményei és azok eurázsiai összefüggései
– A tatárjárás új történeti rekonstrukciója az új régészeti leletek alapján
– A mongol hódítás és a tatárjárás környezettörténeti vizsgálata
– A tatárjárás rövid-, közép- és hosszú távú következményei
– A tatárjárás hatása Közép-Kelet-Európa fejlődésére
– Módszertani kérdések a téma interdiszciplináris és összehasonlító kutatásában
– A tatárjárás hatása a magyar történelem különböző fejlődési folyamataira
– A tatárjárás európai visszhangja és recepciótörténete

A magyarországi tatárjárással és annak eurázsiai összefüggéseivel foglalkozó kutatási program kiemelkedő jelentőségű a magyar történeti kutatás szempontjából. Az esemény a magyar történelem egyik legfontosabb fordulópontja, amely összekapcsolódik a világtörténelem számos kutatási kérdésével. A Mongol Birodalom kialakulása és hódításai a modern történeti kutatás jelentős és egyben sokak által vitatott kérdései közé tartoznak a középkor kutatásában. Szinte minden európai és ázsiai ország történeti kutatása hozzájárul ehhez a vitához, és emellett a világ legfontosabb kutatóközpontjai is részt vesznek ebben a folyamatban. A közelmúltban például a magyarországi tatárjárás környezettörténeti kérdései indítottak el egy új vitát, amely a legjelentősebb on-line folyóiratokban jelent meg. Ez azt is jól mutatta, hogy a magyarországi új történeti és régészeti kutatások eredményei kevéssé jutottak el ezekhez a külföldi kutatókhoz és kutatási központokhoz, miközben növekvő érdeklődés figyelhető meg ezen a területen. Éppen emiatt alapvető fontosságú volt egy olyan interdiszciplináris program elindítása, amely világos célokat fogalmaz meg ebben a vonatkozásban. Ezek a célkitűzések összhangban vannak a magyar történeti kutatás hagyományaival ugyanúgy, ahogy kapcsolódnak a most futó nemzetközi kutatási projektekhez. Ugyanakkor olyan csúcstechnológiákat is alkalmazni kíván a program (távérzékelés, térinformatika, csatatér régészet), amelyek alapvetően újítják meg a történeti és régészeti vizsgálatokat. Ugyanakkor a tatárjáráshoz kapcsolódó történeti folyamatok relevánsak a mai Európában lejátszódó folyamatok számára is (menekült krízis, háborús pusztítás, tömeges elvándorlás, konfliktusok különböző vallású és etnikumú csoportok, illetve kultúrák között). Ilyen módon a tatárjárás következtében kialakult pusztulás, és az ország helyreállítása olyan világtörténelmi összefüggésekben tárgyalható, amelynek mai összefüggései is vannak. Egyúttal, ez a program arra is lehetőséget nyújt, hogy a hazai történeti és interdiszciplináris kutatás megjelenítse eredményeit és most folyó kutatási programjait a lehető legszélesebb tudományos hallgatóság számára.